Kerekes Ferenc
szobrász
Biográfia
Kerekes Ferenc életútja
1948 - 2001
1948. május 18-án született Kecskeméten. Gyerekkorát egy helvéciai tanyán töltötte, öt gyermekes, földműves család fiaként. Általános iskoláit is Helvécián végezte. 15 évesen Kecskemétre került. Férfifodrásznak tanult, melyet néhány évig folytatott. Az első impulzusok - melyek a művészet felé fordították - 16 évesen érték. Hamar világossá vált számára, hogy igazán ez az, amivel foglalkozni szeretne. Először a festészet érdekelte, első mestere Bozsó János festőművész volt, akit mindig atyai jó barátjának tekintett. Borsos Miklós szobrászművész kecskeméti kiállítása fordította a szobrászat irányába, amiben igazán kifejezhette magát. Képzőművészeti tanulmányait önképzés útján végezte. 1973-tól aztán lehetősége teljesen a szobrászatnak szentelnie magát, először a Magyar-Szovjet Barátság TSZ- ben. Kósa Antal akkori elnöknek, később a Szikrai Állami Gazdaságban, Magyar Ferenc igazgatónak köszönhetően. Az 1970-es évek közepére alakult ki önálló művészi arculata. 1974-ben a Bács-Kiskun megyei Tanács ösztöndíjasa volt. 1978-ban tanulmányúton járt Párizsban. 1983-ban Görögországban tanulmányozta a szobrászatot. 1983-tól haláláig a Képzőművészeti Alap (ma már MAOE) tagja. 1988-tól önállósította magát, otthonában kialakítva saját galériáját. Alkotásai megtalálhatóak közintézményekben és magángyűjtőknél. 2001. június 19-én hunyt el. Több önálló kiállítása volt, így a Hilton Szálló Dominikánus Udvarában, Gyűjteményes Kiállítása Kiskunfélegyházán, rangos kiállítása a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben. 2011-ben Emlékkiállításának a Kecskemét Kulturális és Konferencia Központ adott otthont. 2018-tól, Születésének 70. évfordulója alkalmából, realista alkotásaiból, állandó emlékkiállítása megtekinthető a Tanyacsárdában.
Válogatás alkotásaiból
Ölelkezők
Vízhordó
Leányfej
,, Ki maradandót alkotott, örökké él! ''
Torzó
Táncoló
Barbara
További alkotások
Köztéri alkotásai
- Táncoló (fa, 1986, Kecskemét, megyeháza)
Kostka (kő, 1987, Izsák, állami gazdaság)
Búzakalász (kő, 1988, Mélykút, tsz-központ)
Margarétás lány (fa, 1989, Kecskemét, Margaréta Otthon)
Napozó (kő, 1990, Cserkeszőlő, termálfürdő)
Zsuzsanna (kő, 1990, Berekfürdő, termálfürdő)
II. világháborús emlékmű (felújítás, kő, 1993, Jánoshalma, városi park)
Kopjafa (fa, 1997, Helvécia, temető)
Wéber (kő, 2000, Helvécia, közpark)
Millenniumi emlékmű (kő, 2001, Helvécia, közpark)
Zsuzsanna
Wéber
Margarétás lány
Milleniumi Emlékmű
Önálló kiállításai
- 1970 • Szakszervezetek Művelődési Háza, Kecskemét
- 1972 • Agrártudományi Egyetem, Gödöllő • Művelődési Központ, Kecskemét
- 1974 • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
- 1977 • Művelődési Ház, Nagykőrös
- 1971 • Művelődési Ház, Nyárlőrinc
- 1983 • Széchenyi Galéria, Kecskemét
- 1985 • Gépipari és Automatizálási Főiskola, Kecskemét
- 1987 • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged
- 1988 • Csepel Galéria, Budapest
- 1994 • Gépipari és Automatizálási Főiskola, Kecskemét
- 1996 • Móra Ferenc Művelődési Központ, Kiskunfélegyháza
- 1996 • Hilton Szálló dominikánus udvar, Budapest
- 1998 • Bozsó-gyűjtemény, Kecskemét (leporelló)
- 2011 • Kerekes Ferenc Emlékkiállítás, Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ
- 2018 • Állandó Emlékkiállítás, Tanyacsárda, Lajosmizse
( Idézet Berecky Lórándnak, a Magyar Nemzeti Galéria egykori főigazgatójának megnyitó beszédéből )
Hitvallása:
Századunk utolsó negyedében szobrászatot művelni, elmélyült szemlélődésre késztetni a harsogó-rohanó életritmusban, fenyegetettségben élő embert, komoly feladat. ….Úgy érzem, szobraim szellemiségét nem az elődök, példaképek, mesterek határozzák meg. Amit tőlük tanultam, az a szobrászat mesterségbeli része. Nem határozott célom a konvencionális műfaji határok tiszteletben tartása, de hiszek az árnyalt realista megfogalmazás mindenkori aktualitásában. Foglalkoztat az emberi alak, az olyan örök emberi érzések, mint az öröm, fájdalom, szerelem, feszültség vagy nyugalom. A költészet és a zene hatása felfedezhető munkáimban. A fához, mint élő és formálható anyaghoz bensőséges kapcsolat fűz. A természet ajándékaként hat rám a fa csodálatos színe, évgyűrűi, görcsei, lágysága vagy épp keménysége. Szeretem a követ, a bronzot is. Ritkán kiállító alkotó vagyok. Valószínű rossz menedzsere vagyok önmagamnak, nem számítgatom az esélyeimet, bár örömmel tölt el, ha az emberek szeretik a szobraimat. Úgy gondolom, hogy az én feladatom vésőt fogni és dolgozni ”
Felhasznált források:
A berekfürdői Zsuzsannáról készült fotók Kotricz Tünde felvételei, köszönet az együttműködésért.
Egyéb köztéri szobrairól készült felvételek a kozterkep.hu oldalról származnak.
Minden más jog fenntartva: Kerekesné Veres Zsuzsa
